verum

Mi legitimálja a jogrendet?

2020. június 29. - IRONIS

Manapság, mikor a különböző mozgalmak, civil szervezetek megkérdőjelezik a fennálló hatalom legitimációját, szükségesnek látszik megvizsgálni azt, hogy mi az ami legitimálhatja az adott társadalom jogrendjét.

 

jogrend

Hogy egy adott társadalom milyen jogrendet választ, az függ a metafizikai képétől, hiszen a jogrendet, valami jogon túli legitimálja. A teljesség igénye nélkül gondoljunk csak a hierarchikus, szomszédokat követő, erő által megvalósuló, kinyilatkoztatás alapján álló, észközösségen és így magából a törvényből fakadó jogrendek legitimációjára.

A liberális jogelmélet egyszerűen nem foglalkozik azzal, hogy mi az, ami megalapozza a jogrendet, Locke szerint magából a törvényből származik a tekintély. Hans Kelsen kantiánus befolyás alapján, deista világképéből fakadóan utasította el a személyes, „önkényes” isten létezését, és valamiféle alapvető norma meglétét hangsúlyozta.

Schmidtre, aki magát „faj” szerint tartotta katolikusnak az utókor a Führer (Hitler) ideológusaként tekint, nem véletlenül, hiszen a Führer hatalmát a teológia fogalomvilágával kívánta legitimálni. Míg Löwith azt állította, hogy a történelemfilozófia szekularizált üdvtörténet, addig Schmidt a politikai fogalmak teológiai gyökereire mutatott rá. Dosztojevszkij nagy inkvizítorával azonosuló Schmidt gondolatvilágának tömör összegzéseként Geréby György: Isten és birodalom című kötetéből idézek.

“A szuverén törvényhozóban azonosított, semmiből teremtő, a kivételes állapot elrendelésében a csodákra képes szuverén fogalma lehetőséget adott egy szekularizált istenkép bevezetésére. A vonzerőn nincs mit csodálkozni: ami a szentet és a profánt az egyházat és a világot egyszerre idézi fel egymás vonatkozásában, az akár az egész emberi történelmet egyesítő, egyetlen nagyívű és merész narratíva lehetőségét is sugallhatja, ideértve az üdvtörténetet és a végidőt.”

            Schmidt gondolkodásában kulcsszerepet játszott a kathekon (visszatartó) (2 Thesszalonika 2:6) értelmezése. Szerint ugyanis az Antikrisztust nem az egyháznak, hanem a politikai hatalomnak kell visszatartania, ebből az következik, hogy a fennálló hatalom, amely ugyebár Istentől származik (Róma 13:1), tudja fenntartani azt a rendet, amelybe egyszerűen képtelen fellépni az Antikrisztus. Schmidt éppen ezért azt a jogrendet tartotta kívánatosnak, amit a káosszal szemben határozott meg. Ebből következik, hogy gyűlölte a mozgalmakat. Állítása szerint ahhoz, hogy létrejöhessen egy tartós történelmi struktúra, a társadalom a következő feltételeknek kell, hogy megfeleljen

  • Legyen jogalkotó képessége.
  • Legyen retorikai képessége, hogy kialakíthassa a saját nyelvét.
  • Legyen esztétikai képesség (a tér megszervezésére való képesség, események, ünnepek)
  • végrehajtó hatlom. 

Schmidt teológiából eredeztetett gondolatai egyszerűen a helytelen istenképén buknak meg, amelyre Erik Peterson 1935-ben írt könyvében mutatott rá. Schmidt deista, „ateista teokráciájának” gyökere ugyanis a filozófia istenének, Arisztotelész interpretációjának a származéka. Tudniillik, minél közelebb van valaki, vagy valami az egyhez, annál rendezettebb és annál mozdulatlanabb. Ezzel szemben a diabolosz, szétdobálló az, aki ezt a mozdulatlan egységet képes megrontani.

Peterson a könyvében kifejti, hogy Isten nem egyeduralkodó vagy despota, hanem olyan egység, amely három személy: Atya, Fiú, Szent Szellem szeretetviszonyán alapul, (Nazianzi Gergelynél: perichoresis, körtánc, körbeáramló együttmozgás) és mivel viszonyuk már a teremtés előtt fennált, ezért a teremtett világban nem jöhet létre ennek a viszonynak a politikai leképződése. Illetve a Messiás eljövendő földi királyságában talán megvalósulhat. Peterson trinitológiája alapján, tehát a fennálló hatalom nem szakralizálható, és nem lehet más célja, mint a korántsem tökéletes észközösségen alapuló joguralom fenntartása.

A bejegyzés trackback címe:

https://verum.blog.hu/api/trackback/id/tr3815973426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Matthias Corvinus 2020.07.01. 08:10:54

"függ a metafizikai képétől, hiszen a jogrendet, valami jogon túli legitimálja."

hülyeség

""A liberális jogelmélet egyszerűen nem foglalkozik azzal, hogy mi az, ami megalapozza a jogrendet, Locke szerint magából a törvényből származik a tekintély. "

itt rá is jöttél, hogy hülyeséget írtál.

csak akkor minek írtad le a hülyeséget, vagy miért nem törölted?

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.07.01. 08:17:03

A jogrendet mindig az alattvalók akarata legitimálja.

midnight coder 2020.07.01. 09:17:10

Jogrendek nem csak Európában voltak és vannak, és nem csak Mózes bácsi megjelenése óta léteznek.

élveteg 2020.07.01. 10:05:20

Bármit is a jogrendet is az legitimálja hogy hisznek benne az emberek ( fáraók hatalmát sem az erőszak tartotta fent mert akkor nem tartott volna 3 ezer évig hanem 300 ig sem Hanem az hogy az emberek tömegei hittek benne Fenmarad a liberális jogrend 3000 évig ?

Skolem 2020.07.01. 12:23:52

Nem teljesen értem az alapproblémát. "Mi legitimálja a jogrendet?" Egyáltalán szükség van arra, hogy bárki, vagy bármi is legitimálja az aktuális jogrendet? Ez ugyanis mindig az aktuális hatalom jogrendje, amit a párt(csoport) politikai filozófiája alapoz meg. Ha tehát ez a politikai filozófia kiállja a beetham-i legitimitás próbáját, akkor az ebből levezetett jogrend is legitim. S mivel a jogot a kontinentális imperatív jogszemlélet alapján értelmezve mindig az aktuális hatalom jogaként értelmezzük, akkor csupán ennek az aktuális hatalomnak kell tetszenie. Külső valakinek, vagy valaminek nincs behatása erre, és csak tudomásul vehetik azt.

HaD 2020.07.01. 15:20:00

@Skolem: Nem ilyen egyszerű..de a hatalom legitimitásnak egy szakaszára igaz:) mellesleg Arisztotelész pajtás egy ideális célról beszélt amit a büdös életben nem fog elérni az ember és csak a különböző próbálkozásokban kialakított állapotokra igaz az amit Ön írt,de alapvetően egy idea egy morál(ami pl. Nietzschénél is visszaköszön )attól még benne van a pakliban...és ez hogy honnan jött??? Na ettől nem vagyunk állatok:):)

HaD 2020.07.01. 15:24:49

@élveteg: már bocs de a mi a túró az a liberális jogrend??? Montesquieu elég jól összekaparta hogy milyen jogrendek léteztek és melyek azok amelyek fel is bukkanhatnak majd a jövőben de olyat hogy liberális jogrend olyat még ő sem hallott:):)... Mindenki csinál amit akar ??...ezt anarchiának hívják:)

Matthias Corvinus 2020.07.01. 19:34:07

@HaD: " Montesquieu elég jól összekaparta hogy milyen jogrendek léteztek és melyek azok amelyek fel is bukkanhatnak majd a jövőben de olyat hogy liberális jogrend olyat még ő sem hallott"

dehogynem, csak egy tudatlan kis köcsög vagy.

www.amazon.fr/Montesquieus-Liberalism-Problem-Universal-Politics/dp/1108450237

Skolem 2020.07.02. 06:56:27

@HaD:

Ma a beetham-i legitimációs elméletet fogadják el szerte a világban. Ezért abszolút mindegy az, hogy ki mit mondott ekkor és ekkor, mert az az elmélet a legitimáció elmélete fejlődésének egy-egy pontját jelentik csak.

Az sem igaz, hogy ez az elmélet csak a hatalom legiotimitásának egy szakaszára igaz. Ismerned kéne ezt az elméletet, és akkor egy jó választ tudnál adni a problémára. Amit fentebb írtál, annak semmi értelme sem volt a címben feltett kérdés vonatkozásában.

Skolem 2020.07.02. 07:04:03

@HaD:

Hát persze, mert M. hamarabb halt meg, minthogy a liberális politikai filozófiát (merthogy erről van szó!) Benjamin Constant megalapozhatta volna. A liberális politikai filozófiából vezetik le a "liberális jogrend"-et, és ezért nevezik (helytelenül) "liberális" demokráciának azt a liberális demokrácia politikai rendszer főtípust, amelyet a liberális politikai filozófia alapján működtetnek. Ugye, érted?!

Talán jobban utána kéne nézned a dolgoknak, mert így csak a sok pofont kapod majd az olvasóidtól.

Tarski.

HaD 2020.07.03. 08:13:00

@Matthias Corvinus: olvasson utána ha zavaros a liberalizmus és a liberális jogrend fogalma....Montesquieu LIBERALIZMUS-ról írogatott és nem liberális-ról mit az itteni szerző ...van egy Szacki nevű lengyel pofa aki jól összefoglalja Ön száméra hogy mi a különbség . Olyan hogy "liberális jogrend" nem létezik....

HaD 2020.07.03. 08:40:05

@Skolem: Az elméletet valóban nem ismerem de amit Ön írt az a téma szempontjából szűk megközelítés....az hogy egy jogrend legitim e vagy sem az az aktuális erőviszonyoktól és nem is a hatalom gyakorlásának módjától függ...de a valódi legitimitást a morálra való vágy avagy törekvés adja...az hogy ezzel a hatalomra kerülők( az általuk kibrusztolt jogrend alapján) visszaélnek attól még nem legitimek...ez nem egy Beethem nevű ember fejtegetése aki biztos okos ember volt de az is csak egy vélemény. Az hogy a hatalmi ágakat hogyan választják szét és hogyan kontrollálják a hatalmat(mint fentebb egy paraszt választ adó tévesen értelmezte Montsquieu-ra való utalásom) annak semmi köze ahhoz a legitimációhoz amit SZERINTEM a cikk írója feszeget...de ez egy privát vélemény. Ilyen alapon a Bibliát is tekinthetnénk a legitim jogrend alapjának....mint ahogyan azt tették bőven az Ön Beetheme előtt is:) Ettől még az sem egy egyetemes morál Szent Grálja...de szerintem és pár antiik filozófus szerint is:) van egy csakis az emberre jellemző törekvés ami egy ideális mondhatnánk meseszerű morális alapokon nyugszik....és SZERINTEM ez és kizárólag ez lehetne egy jogrend alapja,hisz ez az emberi vágy. És semmi köze ahhoz hogy az aktuálisan hatalmon lévők hogyan kamuznak liberalizmusról(és nem libáris jogrendről)avagy demokráciáról vagy illiberális demokráciáról. Ezek kamuk és a figyelem elterelésre szolgálnak ...alapvetően szofisztikus megvezetése azoknak akik ilyen témákon el bírnak csócsálódni:)

Skolem 2020.07.03. 11:18:59

@HaD:

"....az hogy egy jogrend legitim e vagy sem az az aktuális erőviszonyoktól és nem is a hatalom gyakorlásának módjától függ...de a valódi legitimitást a morálra való vágy avagy törekvés adja....."

Egészen téves úton jársz. --- Nézd, én tényleg jóindutuan szóltam hozzád olyan tekintetben, hogy jobban járj utána a dolgoknak. Nincs se időm, se kedvem ahhoz, hogy veled vitatkozzak, ezért ha nem fogadod meg a tanácsomat, akkor járd a magad útját! De, ismétlem, akkor csak a pofonokat kapod az olvasóidtól.

Sok sikert!

Székely Szabolcs (Tarski).